seminarium generale: több egyházmegye közös, esetleg egy ország minden egyházmegyéjéből növendékeket fogadó papnevelő intézete. - 1. Collegium Generale, Collegium Rubrorum, Nagyszombat, 1648-1777. Lippay György 1648: nemzeti zsin-ot hívott össze, melyen elhatározták, hogy a papnevelést mindenütt a jezsuitákra bízzák. Mivel azonban a rendnek nincs annyi tagja, hogy valamennyi egyhm-ben a létesítendő szemináriumokat tanárokkal, elöljárókkal ellássa, ezért kívánatos, hogy a Lósy Imre által kezdeményezett szem. Nagyszombatban megvalósuljon, s oda minden egyhm. küldhessen növendékeket. - Az anyagi alapot Lósy 20.000 Ft-os hagyatéka jelentette, amely Lippay prím. adományával, Nagyfalvay György váci, Telegdy János nyitrai, Simándy István erdélyi pp. és más főpapok hagyatékával, ill. alapítványával bővült. III. Ferdinánd kir. (ur. 1637-57) az óbudai prépság (→budai káptalan) javadalmát hozzákapcsolva jóváhagyta az alapítást. Az alapítólevél az int-et a jezsuitákra bízta, akik a Magyarok Nagyasszonya pártfogása alá helyezett új papnev. int. növendékeit a róm. CGH szabályzata és szelleme szerint nevelték. A róm. mintát követte még a növ-ek vörös színű reverendája is, ezért nevezték Collegium Rubrorumnak. Az alapítólevél szerint a ~ szoros szervezeti kapcsolatban áll a nagyszombati jezsuita egy-mel, s ha azt más városba helyezik, a ~ köteles követni. Lippay érs. megvette a Pyber-féle házat, amely közel volt az egyetemhez és annak tp-ához, s csak kis átalakítást igényelt. 1649. VII. 31: itt nyílt meg a ~. Az első évben 6, a másodikban 11 növ-e volt, s a létszám folyamatosan nőtt. - A kir. udvar a szegény hallgatók részére támogatást adott az egyébként drága kézikv-ek beszerzéséhez. A →Cassa Parochorum 1753: viszonylag jelentős összeget utalt ki tankv-vásárlás céljára, a szem-ok között ez arányosan megoszlott (a ~ 186, a Stephaneum 123, az Adalbertinum 89, a Marianum 60 Ft támogatásban részesült). - 1750 k. a ~ben is érezhetővé vált a jezsuita rend ellenségeinek a befolyása. A kispapok lakáskörülmények, élelmezés és a fizikai munka (takarítás) miatti elégedetlensége kir. vizsgálatot váltott ki, minek eredményeként az új prímás, Barkóczy Ferenc 1761: hivatalba lépése után azonnal eltávolította a jezsuitákat valamennyi szem-ból. A ~ rektora Molnár János esztergomi knk. lett. Mivel a Seminarium Marianum épülete közvetlenül a ~ mellett állt, Barkóczy a két intézmény közötti falat lebontatta és a két szem-ot összevonta. A kispapok vörös ruháját feketére változtatta, a →Pázmáneumot is elvéve a jezsuitáktól, annak növendékeit hazaköltöztette a ~ba. - 1765: az érs. halála után a kápt. azonnal Mária Terézia kirnőhöz fordult, kérve a szem-ok részére megkülönböztető név és ruházat visszaállítását, a jezsuiták visszatérése nélkül. A kirnő 1766: újabb vizsgálatot rendelt el; XI. 6: a Pázmáneumot újjászervezte, a volt növ-ek visszatértek Bécsbe, az egyesített szem-ok szétválasztásának gondolatát azonban elvetette, a jezsuiták visszahívása szóba sem került. A rend föloszlatása (1773) után 1777. II. 10: a budai várat tette az egyetem új otthonává, a Nagyboldogasszony-tp. mellett álló, volt jezsuita rendházat, akad-t és koll-ot összevonta 200 főt befogadó ~vá. - 2. Budai ~, 1777-84. Az egyetem teol. kara a budai várban a jezsuita akad. épületébe, a ~ a volt Széchenyianum és a jezsuita koll. épületeibe költözött, tehát egybeolvadt a →Seminarium Széchenyianum, a ~ és a Stephaneum növendéksége, kiegészülve a szem-mal még nem rendelkező csanádi ppség kispapjaival, akik eddig a bécsi érs. papnöveldében tanultak. XI. 3: 196 kispappal nyílt meg az első félév. - Az esztergomi érsség és kápt. azonban továbbra is Nagyszombatban maradt, s hogy az ünnepi liturgia ne maradjon asszisztencia nélkül, a kispapok a fil-t ott hallgatták, s csak ennek befejeztével kerültek a budai egy-re ill. a ~ba. A teol. karnak 1778: 250, 1779: 190, 1780: 224, 1782: 219, 1783: 324 hallg-ja volt, túlnyomó többségük, a Budán saját házaikban lakó szerz-növendékeket kivéve, a ~ban nevelkedett. - II. József (ur. 1780-90) trónra lépése után birod-ában megkezdte az egyhm. szem-ok megszüntetését és nagy ~k megszervezését. Az ausztriai felháborodás ellenére 1783. IV. 22: Mo. számára is elrendelte XI. 1-re a ~k megnyitását. - Az első terv szerint Budán, Egerben, Nagyszombatban, Győrött és Zágrábban lett volna ~. A kir. elfogadta a helytartótanács egy évnyi halasztási kérelmét, ám a helyekről maga döntött: Buda, Kassa, Pécs/v. Kalocsa. XI. 27: ezt megváltoztatva Mo. számára Pozsonyt és Egert, Horváto. számára Zágrábot jelölte ki. A pozsonyi szem. tanári kara az egyetem tagja, rektora kari tisztséggel is felruházva 1784. V. 4: →Szabó András lett. - 3. Pozsonyi ~, 1784-: 1784: Mo-on és Horváto-ban 1231 kispap volt, 2/3-uk egyházmegyés, 1/3-uk szerz. Szabó András javaslatára Batthyány József prímás a következő felosztást terjesztette az udvar elé: Pozsonyba kerüljön 650 növendék (Esztergom, Szepes, Besztercebánya, Székesfehérvár, Győr, Nyitra, Rozsnyó, Pécs, Szombathely, Vác, Veszprém, valamint a bencések, kapuc-ok, pálosok, piar-k és a ferencesek egy része); Egerbe 367 (Eger, Kalocsa, Nagyvárad, Kőrös, a minoriták és a ferencesek másik része); Zágrábba 183 (a horvátországi és a csanádi egyhm-kből). Az erdélyi egyhm-t ez a terv nem érintette, mert Gyulafehérvár szemináriumából a király csak két évvel később rendelte el a kispapokat. A kir. később ezen az elosztáson annyit változtatott, hogy a g.k. kispapokat 1785 nyarán a lembergi bizánci görög rítusú ~ba rendelte. - A budai teol. kar s vele a ~ 1784. VI. 1: érkezett meg a pozsonyi várba, ami alkalmatlan volt e célra. Az udvari emberek a Budáról hajón Pozsonyba szállított kvtárat átvizsgálták, és a felvilágosodott eszmék fényében maradinak ítélt kv-eket bezúzatták. Az új tanterv számos ponton túltette magát az Egyház tanításán, s a hatalmas, szinte ellenőrizhetetlen növendékseregben a papságot hivatás nélkül választók hangadókká válva, szinte hajszát indítottak az egyházhű tanárok ellen. Szabó András rektor, minden emberi bölcsessége ellenére sem tudott úrrá lenni a helyzeten, s ebbe a küzdelembe hamarosan belebukott, a kir. elmozdította posztjáról. - 4. Pesti ~ 1786-: A pozsonyi szem. élete és belső harcai még meg sem indultak, amikor II. József az egri és a zágrábi szem-ok Pesten történő egyesítéséről döntött. Az új ~ a pálos ktorban 1786 őszén nyílt meg, XI. 6: kezdődött a tanítás újonnan verbuvált tanárokkal. A kir. XII. 27-i döntése szerint a pesti teol. kar az egyetem tagja, Pozsonyban nem lehetett dékán, avatni csak Pesten lehetett. - A ~k hallgatóinak jelentős része nem a tanulmányokkal törődött, hanem egyh. színezetű áll. hivatalnoknak készült, aki az uralkodó akaratát a szószékról közvetíti a nép felé. A jobb érzésű és a bizonytalan növ-ek ezért csoportosan távoztak. A főpásztorok a papnevelés teljes csődjét előre látták, ám hiába tiltakoztak, a kir. akarattal szemben tehetetlenek voltak. Ez a néhány év is helyrehozhatatlan károkat okozott a m. papság szellemében, és évtizedek kellettek a →jozefinizmus felszámolásához. Az uralkodó hiába tette meg halálos ágyán a nevezetes tollvonást, nem tehette jóvá az okozott károkat és nem pótolhatta az évek során elmulasztott jót. - II. Lipót 1790: feloszlatta a ~kat. Pozsonyból 388, Pestről 263 megmaradt kispap széledt szét az egyhm-kbe, illetve a mutatóba meghagyott néhány szerzetesrendbe. - 5. →Központi Papnevelő Intézet, 1802. jan. 11.-. T.J.

Hermann-Artner 1938:179. - Török-Legeza 1998.